...10...9...8...nem egy esemény miatt számolok vissza, ez annál kissebb dolog... ha épp eszed, de ha ott állsz és követed az elkészülését, akkor nem is olyan kis dolog.
Dicsőszentmárton központjában a zsinagóga mellett egy kis ház még kisebb részében lakik egy néni. Bevallása szerint már huszonöt éve süti a pászkát, elhiszem neki. Mivel már többször jártam arra állíthatom, hogy éjjel-nappal süti, az általunk annyira rettegett E betűk nélküli nagyon finom pászkát.(aki nem hiszi járjon utána)
...10...9...8...és meglepődik, hogy lefotóznám-minek? Persze ezt csak szemével kérdi, de rögtön találok magyarázatot-hogy a fiatalságnak tudjam megmutatni...nem könnyű az élet...és nem csak elektronikából áll...elég hülye magyarázat, de csak ez jut eszembe.
...10...9...8...és mesél és fotózom és megkínál a pászkából és süt...10...9...8...és megint mesél, én tovább fotózom és most a friss és forróból kínál, amit alig pár másodperce szedett le. Sok érdekességet tudok meg így tőle...
...10...9...8...nem is a néni számol vissza, csak állandóan szemembe botlik a sütőminták felett a falon (hogy miért, nem tudom és nem is kérdezem) csökkenő sorrendben krétával felírt számok glédája...
A számok 14-től csökkennek 1-ig, engem csak a ...10...9...8... ragad magával, közben újra kínál és a keze törékenyebbnek látszik a pászkánál...10...9...8...
